"...50 perc tömény sírás és nevetés felváltva, közben pedig arra gondoltam, hogy mennyire csodálatos emberek vesznek körül. Hogy mennyire szerencsés vagyok, és hogy valójában ez a film összefoglalta nekem mi is az élet értelme..."

"...Minderről, ahogy mondtam, az ég világon semmit nem tudtam, csak annyit, hogy csütörtökön (egy nappal a születésnapom előtt) lesz a film bemutatója, sajtó, fontos emberek, úgyhogy ezzel a tudattal ültem be a Mammut mozi egyik termébe. Az volt az "etetés", hogy késésben vagyunk és perceken belül kezdődik a vetítés, ezért amikor beültünk már sötét volt, és 1-2 perc múlva kezdődött is a film.
Nos, amikor pár másodperc után kiderült, hogy ez a film rólam szól, a könnyeim úgy elindultak, mintha dézsából öntenék őket!
Utólag tudtam meg, hogy a stáb bejárta az egész országot, hónapokig szervezte mindenkivel a forgatásokat, a szüleimmel, nagyszüleimmel, iskolai tanárokkal, balett tanárnőmmel, barátokkal, és tényleg szinte minden fontos emberrel az életemből..."

"...Kaphat az ember drága órát, táskát, autót… de egy ilyen ajándék, azt hiszem felbecsülhetetlen értékkel bír, én pedig örökké hálás leszek érte.."